Miért kell az ivóvizet tisztítani?

Nézzük a tényeket:

Tudtad azt, hogy a 24.hu cikke szerint, egy közelmúltban elvégzett elemzés során a Duna fővárosi szakaszán 52 féle gyógyszerhatóanyagot mutattak ki, ezek közül 32 az ivóvízben is jelen van – írja a HVG -?

Gondoltad volna, hogy egyes tanulmányok szerint a fogamzásgátló tablettát szedő nők vizeletéből ösztrogén kerülhet vissza az ivóvízbe?

Olvastad, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentése alapján hazánkban 746 000 ember veszélyeztetett a magasabb ólomszennyezettség miatt?

Hallottad, hogy a vezetékes ivóvízben gyakran előfordulnak a klór mellett halogénezett metán-származékok, növényvédő szerek, szerves és szilárd szennyezők, lebegőanyagok?

Ismered azt a tényt, hogy Európában egy hónap alatt 7-800 000 tonna klórt állítanak elő. Ez azt jelenti, hogy Európa lakosságára nézve ez fejenként 1,6 kg klór havonta.

Talán a legfrissebb. A napokban jelent meg az MTI-n a MATE által publikált kutatási eredmény, mely szerint először bizonyosodott be a Balaton történetében, hogy a tóban különféle mikroműanyagok és gyógyszermaradványok is jelen vannak, melyek beépülnek a vízibolhák tápcsatornájába.

Valószínűsíthető, hogy akkor az emberi bélcsatornába is beépülhetnek az ivóvízben található mikroműanyagok. Ez utóbbi már a saját véleményem...

Ennek ellenére kijelenthető, hogy Magyarországon a világ többi országához képest kedvezőbb minőségű a vezetékes ivóvíz és a hivatalos nyilatkozatok még mindig azt üzenik, hogy a fenti szennyezőkből olyan kevés van a vezetékes ivóvízben, hogy ezekkel nem kell számolnunk. Ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy egyre kevesebben isznak vezetékes vizet. Egyre többen gondolkodnak úgy, hogy az iható, nem azt jelenti, hogy minőségi, hogy teljesen tiszta, hogy minden káros anyagtól mentes. Az iható azt jelenti, hogy a káros anyagok csak olyan mértékben vannak jelen a vízben, amelyek nem okoznak (azonnali) problémát az emberi szervezetnek. Legalábbis többnyire.

Nem feltétlenül igaz, hogy a csapvíz nem okoz gondot annak, aki fogyasztja, ugyanis vannak emberek, akiknek érzékenyebb a gyomruk, az emésztőrendszerük, és bizony tapasztalnak kellemetlen tüneteket a csapvíz fogyasztása után. Hányinger, émelygés, szélsőséges esetben hányás vagy hasmenés is előfordulhat annál, akinek a szervezete egész egyszerűen nem bírja a klóros, vegyszeres vizet.

Vannak persze olyanok, akik a másik tábort erősítik és nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a fenti szennyezőknek. Ők úgy gondolkodnak, hogy ezeknek az anyagoknak a káros hatása olyan elenyésző, hogy nem kell ezeknek nagy jelentőséget tulajdonítani.
Ami tény, mindkét tábornak jobb, ha az előbbiekben említett anyagok nincsenek az ivóvízben.

Amiben viszont mindkét tábor egyetért, hogy biztosan ott van a klór, amely jelentősége vitathatatlan, amellyel meg kell birkózniuk. Az ivóvíz előállítása során feleslegben alkalmazott klórtartalmú (pl : NaOCl ) vegyületek révén aktív klór kerül az ivóvízbe, melynek elsődleges célja a baktériumok elpusztítása és az ivóvízhálózat fertőtlenítése. Az aktív klór szintén reagál az ivóvíz szénhidrogén tartalmával, klórozott szénhidrogéneket hoz létre, melyek egészségkárosítóak, illetve rossz ízt okoznak.

Tény az is, hogy halogénezett metánszármazékok, lebegőanyagok, egyes helyeken arzén és nitrát is megtalálható a vezetékes ivóvízben.

Hogy miért van akkor még mindig az ivó- és fürdővizünkben klór?

Sokféle válasz létezik. Pénzhiány az átépítésre, emberi ignorancia, "csakazértis", hátsó érdekek, gyógyszeripari összeesküvés, népirtás, felelős emberek megtévesztése, a kormány hibája, meghamisított jelentések, stb... Ez már egyéni értelmezés és hitrendszer kérdése, de mi most itt beszéljünk inkább a bizonyítható tényekről és ne elméletekről. Ahhoz, hogy Budapest és az Ország minden pontjára eljusson a tiszta, egészséges ivóvíz, a Vízművek egy több ezer kilométer hosszú hálózatot üzemeltetnek. Egyes helyeken több tíz, akár 50 éves vezetékek is megtalálhatóak. Mivel a vízhálózat nem egy steril közeg, a vezetékeken falán sokféle lerakódás megtalálható, így fontos, hogy a szükséges minimum elvét követve megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszert adagoljanak az ivóvízhez. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy káros mikrobiológiai folyamatok induljanak meg a víz útja során a hálózatban, és így tudják az ivóvízen keresztüli fertőzések veszélyét kizárni. A víz fertőtlenítését a ma alkalmazott fertőtlenítési eljárások közül az ilyen hosszú hálózatok esetében leghatékonyabban klórgázzal, illetve hypoval végzik.

Ezt a klórt a többi szennyezővel együtt, utólag a vízvezetékek végén, a saját háztartásunkban érdemes eltávolítani, hiszen másképp nem is lehetséges a vezetékek állapota miatt. Valószínűleg a vezetékes ivóvíz állapota a következő években nem javul majd és talán nem is szükséges. Hatalmas pazarlás lenne ennél tisztább vizet eljuttatni a fogyasztókhoz, hiszen a technikai víz megtisztítása teljesen felesleges dolog. Felmosni, mosogatni, takarítani, teljesen megfelel a mostani ivóvíz is.

Fontos tény az is, hogy a vízfogyasztásunk nem csak a ivásra korlátozódik. Gondoljunk csak a levesekre, teákra, kávéra, amikor általában a csapvizet használjuk. Sokan oldják meg a folyadékpótlásukat ásványvíz, vagy forrásvíz segítségével. Ezek jelenthetnek átmeneti segítséget. A tiszta forrásvíz beszerzése meglehetősen nehézkes, sok gonddal jár, tömegek számára biztosan nem megoldható. Az ásványvizeket pedig nem arra találták ki, hogy csak azt igyuk a napi vízfogyasztás során. Az ásványvizekre  vonatkozó szabványokat sem erre találták ki. Ráadásul mindkét megoldás költséges és napi terheket is jelent a beszerzésük, az ásványvizes palackok tekintetében pedig környezetszennyező is.

Mindezek figyelembevételével a jövőben elkerülhetetlenné válik, hogy saját magunk, a háztartásunkban oldjuk meg ezt a problémát. Erre pedig egyetlen megoldás létezik, a vízcsapokra szerelhető víztisztító. Egy egyszerű mozdulattal, amikor nem technikai vizet használunk, átkapcsoljuk a csap végére felszerelt apró útváltót és abban a pillanatban tisztított vizet engedünk a konyhánkban. Ezekről a készülékekről itt olvashattok bővebben.

Ha ebben a témában további információkra lenne szükséged, regisztrálj az oldalunkon, iratkozz fel a MyProBalance hírlevélre, illetve kövesd a Facebook oldalunkat.

Egészséges, tiszta vizet kívánok mindenkinek! Ne felejtsük el, fontos a szervezetünk egyensúlya szempontjából a napi 2-3 liter tiszta víz elfogyasztása!